2024. 03. 28.
Telekvásárlásnál alkupozícióba kerülhetünk, ha kiderül, hogy a kiszemelt telek esetleg nagymértékben feltöltött és sokkal magasabb költséggel lehet csak megépíteni az általunk megálmodott épületet vagy úgy döntünk, hogy inkább máshol valósítjuk meg az álmunkat.
A telek vásárlása előtt Talajvizsgálati jelentés (Talajmechanikai szakvélemény) készítése az esetek többségében nem kötelező, csak javasolt. Azonban vannak olyan területek, ahol a Helyi Építési Szabályzat kötelezően előírja a Talajvizsgálati jelentés (Geotechnikai szakvélemény) készítését a tervezés során, ezeken a területeken általában alábányászottság vagy felszínmozgás veszélye áll fenn. Ilyenkor nem kérdés, kötelező a Talajvizsgálati jelentés (Talajmechanikai szakvélemény) csatolása az engedélyezési eljáráshoz, ebben cégünk a Geomimo VTT Kft. gyorsan segít Önnek.
De mi van akkor, ha biztosra tudjuk, hogy az általunk vásárolt telek nincs feltöltve, nincs alábányászva és nem felszínmozgás veszélyes? Akkor nincs is szükségünk Talajvizsgálati jelentésre (Talajmechanikai szakvéleményre)?
A Talajvizsgálati jelentés (Talajmechanikai szakvélemény) készítése során a vizsgált építési helyszín talaj- és talajvízviszonyait tárjuk fel és javaslatot adunk az alapozás módjára. Megadjuk az egyes talajrétegek vastagságát és azok talajfizikai tulajdonságait, amik alapján a statikus tervező biztonságos és optimális méretű (nem kell a biztonság javára túlméreteznie) alapozást tud tervezni. Ennek köszönhetően elkerülhetőek a jövőbeni épületkárosodások.
Jó, ha tudjuk, hogy az alapok megerősítése utólag már nehézkés és igen költséges. Egy pince tervezésekor kulcskérdés a jelenlegi-, az építéskor feltételezhető és a jövőbeni becsült maximális talajvízszint is, ezekre szintén választ kaphatunk egy Talajvizsgálati jelentésben (Geotechnikai szakvéleményben). Lépjen velünk kapcsolatba.
Mi a helyzet akkor, ha van már egy meglévő épületünk, amire szeretnénk plusz emeletet építeni?
Kell Talajvizsgálati jelentés (Talajmechanikai szakvélemény)? Minek? Hiszen az alapok már megvannak!
Ha meglévő épületre szeretnénk plusz emeletet építeni, akkor a statikusnak ellenőriznie kell, hogy a meglévő alapok a tervezett többlet terheket képesek-e elviselni. Ehhez tudnunk kell a meglévő alapok méretét és anyagát, illetve, hogy milyen teherviselő talajréteg van az alapok alatt közvetlenül. Ezekre a kérdésekre a korábbi, archív tervcsomag és Talajvizsgálati jelentés (Talajmechanikai szakvélemény) választ adna, de az esetek többségében sajnos nem kerülnek elő ezek a dokumentumok. Ilyenkor a talajfúrásokon felül alapfeltárásokat is készítünk, annak érdekében, hogy felmérhessük az alaptestet, meghatározhassuk az alapozási síkot, az alaptest anyagát és talajmintát vehessünk közvetlenül alóla. Meglévő épület bővítése, átépítése vagy szomszédos épülethez való csatlakozás esetében szintén szükségünk lehet alapfeltárásra.
Az alapfeltárást kézi- vagy gépi erővel készítjük el. A technológia megválasztása függ attól, hogy épületen belül vagy kívül kell elvégezni a feltárásokat, mekkora hely áll a rendelkezésünkre, illetve nem mindegy, hogy milyen a talaj vagy törmelékes feltöltés van e a feltárás helyén.
Sajnos nem egyedi eset, hogy egy meglévő épületen egyszer csak szerkezeti repedések jelentkeznek. Ennek több oka is lehet, ezért első körben egy statikus szakértőt érdemes felkeresni, aki megállapítja, hogy milyen eredetű és mértékű károsodásról van szó.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy altalaj eredetű a probléma oka és nem áll rendelkezésre korábbról Talajvizsgálati jelentés (Talajmechanikai szakvélemény), akkor a fentiekhez hasonlóan utólag el kell készíteni. Ilyenkor a statikus szakértővel szorosan együttműködve érdemes kijelölni a feltárások helyét és mennyiségét. Lépjen velünk kapcsolatba.
A fentieken kívül számos egyéb tervezési feladat kapcsán is szükségünk lehet még Talajvizsgálati jelentés (Geotechnikai szakvélemény) meglétére, ezek közül néhányat megemlítünk:
Virágos-Tóth Tünde
Ügyvezető
Virágos-Tóth Imre
Okl. szerkezet-építőmérnök
